2016. április 30., szombat

1495

Valahol olvastam, hogy Amerikában ismét dívik a sztoicizmus, és mivel jómagam is már régóta kedvelem ezt a filozófiai irányzatot, le is töltöttem egy pár könyvet a témában, és el is kezdtem olvasni Marcus Aurelius elmélkedéseit.


Maskara.

2016. április 29., péntek

1494

És most kezdődhet a küzdelem a kémiával és anatómiával.


Ez meg a másik, amit a karácsonyi üdvözlőkártyára rajzoltam Zitának.

2016. április 28., csütörtök

1493

Tudom is, hogy miről nem írtam még. A csoportkarácsonyról. Szóval az volt, hogy a nagyszerű élettan verseny után elmentünk a Rezső koliba, ahol Emese és Dani már 'nagyban előkészítették az összejövetelt'. Korábban húztunk csoporttársat, akinek ajándékozni kellett. Szóval összegyűltünk, és átadtuk az ajándékokat. Én Zitát húztam, akinek egy saját készítésű nyakláncot adtam, amin a 12 standard EKG elvezetés görbéjének egy-egy ciklusa volt rajta. Amint az kiderült, ő meg engem húzott, és egy egészen fantasztikus LED-es világítós plexiből gravírozott agyat kaptam, ami egészen megmelengette a szívemet, amire szükség is volt, mert elég hűvös volt a koliban. Én egyáltalán nem fogyasztottam alkoholt, habár a többiek sem ittak olyan sokat, ahogy láttam. Minden esetre nagyon jól éreztem magam, csocsóztam, ping-pongoztam a többiekkel, meg egy keveset zongoráztam és énekeltem is. Szóval nagyszerű volt, és büszke voltam rá, hogy ilyen jó csoportba kerültem.


Karácsonyfa.

2016. április 27., szerda

1492

Nah szóval az úgy volt, hogy az élettan versenyvizsga #1évfolyamelső90%legjobbmegajánlott5ösre sikeredett. Szóval most fogjuk rá, hogy örülök.


Ez egy kicsit megfoghatatlanra sikeredett. A címe: Mydriasis.

2016. április 26., kedd

1491

Na szóval összesen cirka 57 órát készültem az élettan versenyre. Nem is hangzik olyan soknak, ugye? A faszt nem. Kibaszott sok idő.


Miután rátaláltam egy rövidfilmre Tim Burtontől, és egy rövid interjút is arról, hogy miért király furának lenni, kedvem szottyant más filmjeit is megnézni azokon kívül, amiket már láttam. Szóval megnéztem életemben először az Ollókezű Edward-ot, és nagyon tetszett. A végén konkrétan sírtam. Pedig ritkán sírok.

2016. április 25., hétfő

1490

Nem is beszélve arról, hogy egy pár feladat megkísérlése után rájöttem, hogy ez a könyv egy kalap szaaar.


Ördögies.

2016. április 24., vasárnap

1489

Megvettem életem első elektronikus könyvét. Egyben először vettem adatot. Idáig süllyedtem. No.


Nagyon-nagyon szomorkás hangulatú télapus.

2016. április 23., szombat

1488

És most megcsinálom a karácsonyi ajándékot a húzottamnak. Sajnos nem árulhatom el, hogy kit húztam, sem azt, hogy mit készítek. Psszt!


Lábikókácskácska.

2016. április 22., péntek

1487

Sikerült az egyik legvalószínűtlenebb módon beütnöm az orromat. Felemeltem a vezetéknélküli billentyűzetet, és az ujjaim között elfordult a levegőben úgy, hogy az éle pont az orrnyergemen landolt. 


A tücsök.

2016. április 21., csütörtök

1486

Mondhatni, hogy beszarás amennyit tanulok ezzel a mobil hajcsárral. Ráadásul pontosan tudom, hogy az utóbbi napokban 30 órát és 25 percet tanultam élettant. Nem vicc.


Kibaszott fáradt.

2016. április 20., szerda

1485

Még jó, hogy a kedvenc szókártyaprogramom mindig hűséges társam a magolásban.


Formakísérletek és egy szörny.

2016. április 19., kedd

1484

Tényleg beszarás, hogy mennyi mindent kell tudni erre a szar élettanra. Tiszta vicc. Vagy 100 normálértéket, 150 ábrát és 1000000000 reakcióutat és hatásmechanizmust és betűszót...


Ez a morcos bácsi nagyon tetszik nekem.

2016. április 18., hétfő

1483

És a mai napon megkezdtem a készülődést a kegyetlen élettan versenyvizsgára (már a leírásakor is megborsódzik a hátamon a dermisz). Mostantól egy hétig csak tanulni fogok. Tanulni. Folyton és mindig.


Ezt az extracelluláris vezikulák előadáson és az élettan konzultáción rajzoltam.

2016. április 17., vasárnap

1482

Szóval össz-vissz 20 órát és 25 percet töltöttem kifejezetten a neuroanat demóra való készülődéssel a kedvenc kommunista hajcsár alkalmazásom segítségével. Ennek az eredménye egy fincsi 100%-os demonstráció lett. Nem tagadom persze, hogy az kedvenc szókártyaprogramomat (Anki) is igénybe vettem a készüléshez.


Nagyolt.

2016. április 16., szombat

1481

Annyira bevált a korábban említett hajcsár alkalmazás, hogy letöltöttem mellé egy habitusfigyelőt is, amibe beírtam egy pár mindennapi teendőt, valamint egy általános iskolai appot, amit még nem kezdtem el használni, majd következő félévben próbálkozom meg vele.


Még mindig nem hagyott alább a jókedve.

2016. április 15., péntek

1480

A következő kísérlet az asphyxia kiváltása volt a tubus befogásával. Ekkor megfigyelhető volt a légzőmozgás amplitúdójának növekedése. Mikor ezzel is megvoltunk, megnyitottuk a mellkast, és mesterséges lélegeztetés mellett (ballonnal, a tubuson keresztül) hozzáférhetővé tettük a szívet. A szabaddá vált szívre atropint csepegtettük, ami a vagus hatását teljesen megszüntette, így a szívfrekvencia megemelkedett. Ezután még egyszer asphyxiát váltottunk ki, ezúttal a lélegeztetés szüneteltetésével, így közvetlenül is megfigyelhető volt a rekeszizom rángása. Még kipróbáltuk azt is, hogy milyen hatása van a hyperventillatiónak (később álltak be a légzőmozgások a lélegeztetés szüneteltetése esetén).


Valakinek nagyon jó kedve van.

2016. április 14., csütörtök

1479

Miután felszereltük az EKG-t, az egyik ideget megint kiemeltük, és alá szigetelő lapkát helyeztünk. Ezután egy két elektródás ingerlőfejet helyeztünk rá, ami egy impulzusgenerátorhoz volt kapcsolva. Az ingererősség változtatásával befolyásolni tudtuk a légzés és a szívműködés frekvenciáját, illetve teljesen le is tudtuk állítani őket. Elég determinisztikusan működött, nagyon jól demonstrálta a jelenséget. 


Fullos kis hegedű, nemde? Bár ha jól látom nem feketítettem be eléggé pár részét.

2016. április 13., szerda

1478

Ezt az EKG előkészítése követte. Ezt egy egyszerű, hordozható EKG készülékkel készítettük, de tappancsos elektródák helyett hosszú tűket használtunk, amiket a jószág végtagjainak tövében a bőr alá helyeztünk, és innen vezettük el a jelet.


Ez a hegedű, amit nagypapámtól csóringáltam el.

2016. április 12., kedd

1477

Ezt követően a légcső két oldalán megkerestük a nyaki verőeret, aminek a felszínéhez tapadva vékony, fehér rostként tűnt fel a bolygóideg. Az artéria csipesszel való kiemelése után egy másik csipesszel az ideget elkülönítettük, és cérnaszálat fűztünk alá. Ez azért praktikus, mert így a továbbiakban is könnyen hozzáférhető lesz, de visszahelyezhető az izmok közé a kiszáradás elkerülése végett. 


Itt is volna gondosan kifestve.

2016. április 11., hétfő

1476

Először is rögzítettük az állatokat úgy, hogy háttal felfektettük őket egy plexi lemezre, amihez befőttes gumival odakötöztük a végtagokat és a fejet. Ezután megnyitottuk a nyak hasi oldalán a bőrt, és tompa preparálással láthatóvá tettük a légcsövet. A légcsövet bemetszve, egy porcot átvágva intubáltuk, és egy cérnaszállal rögzítettük a csövet a későbbi ballonos lélegeztetéshez.


Halovánka, de csak mert ki lesz festve.

2016. április 10., vasárnap

1475

Az egyik izgalmas élettan gyakorlat az volt, mikor altatott patkányon vizsgáltuk a vagus ingerlés hatását a szívműködésre és légzésre. A Richtertől kaptunk 'használt' patkányokat, tehát már végeztek rajtuk valamiféle gyógyszerkísérletet. Újrahasznosítás at its best. Szóval hatalmas jószágok voltak, szerencsére már altatva.


Nem kényelmes 2 órán keresztül guggolni.

2016. április 9., szombat

1474

Lassan már az élettan versenyre is el kéne kezdeni a készülődést. És még el kell mesélnem a boncolós élettan gyakorlatokat, nagyon izgalmasak voltak!


Elég nyomi lett a fejem, mondjuk az egész kicsit aránytalan, de azért nem vészes.

2016. április 8., péntek

1473

Sőt, még Londonból is jött egy újságíró rokon, akivel a Spinóza házban találkoztunk, ahol a zaj, a sok ember és a nyomasztó világítás miatt rettenetesen éreztem magamat.


Orcátlanság.

2016. április 7., csütörtök

1472

Nem is említettem, hogy az utóbbi időben nagy rokonlátogatások voltak. Braziliából is jött egy távoli rokon, illetve Szingapúrból, aki éppen az LSE-n tanulja a históriát.


Frusztráló szituáció, ha az ember egy nagy orrú, szomorú fej.

2016. április 6., szerda

1471

Most szerdán lesz az anatómia demonstráció, és nem éreztem magamat elég szorgalmasnak, ezért letöltöttem egy hajcsár alkalmazást a mobilomra. Egyelőre egészen jól működik.


Újfent az élettan konzultáció volt ennyire izgalmas. Kicsit nyomott a tolltartó, de sebaj. A lap alján pedig kísérletet tettem egy fej jel lefelé való lerajzolására.

2016. április 5., kedd

1470

A meditációm után az anatómia konzultáción pedig kedvencemmé vált a Papez-gyűrű (hippocampus - fornix - corpus mamillare - fasciculus mamillothalamicus - nuclei anteriores thalami -  gyrus cinguli - subiculum).


Ez pedig a majdnem-végleges verzió. Azért majdnem-végleges, mert a Facebook profilképhez még kicsit megdúsítottam a szakállamat, hogy csinosabb legyek. De azt ide már föl sem töltöm, mert ez azért autentikusabb így.

2016. április 4., hétfő

1469

Azt sem felejtem megemlíteni, hogy Adrienn biztatására megvarrtam a cipőmet, és tényleg nem könnyen, de átvarrtam a gumiszegélyét. És most már egy egész napja állja a sarat nem csak a gumifolt, de az a szegélyrész is, ami már jócskán lifegett róla. Szóval jól néz ki.


És egy kis árnyékkal megspékelve még mogorvábbá tehető.

2016. április 3., vasárnap

1468

Ma reggel nagyon jót pihengéltem az Anatómiai Intézet udvarában. Csak lekucorodtam egy acélkorlát tövébe a napon, és mélyeket lélegeztem, és hallgattam a madarakat.


Morcos és fáradt.

2016. április 2., szombat

2016. április 1., péntek

1466

Sitty.


Ez egy absztrakt alkotás.