2013. május 31., péntek

0430

A haszontalan dolgok listája: alvás, vonakodás, lustálkodás, béna filmek nézése anyanyelven, béna zenék hallgatása magában. Mondjuk egyelőre ennyi, tükrözendő az optimista világnézetemet, jóval több hasznos dolgot soroltam fel, mint haszontalant.


Ez egy Mattias féle tank.

2013. május 30., csütörtök

0429

Találtam egy nagyon érdekes rajzfilmet, a címe: Les triplettes de Belleville. Elképesztően izgalmas képi világgal rendelkezik, imádom. Valószínűleg majd lesz egy sorozatom, amit ez a film fog ihletni, mert nagyon magaménak érzem ezt a torz stílust, amiből még sokat kell tanulnom. A következő bejegyzésben leírom azoknak a tevékenységeknek a listáját, melyeket haszontalannak tartok.


Ez az oldal semmi különlegeset nem tartogat, azt leszámítva, hogy ez az utolsó füzetoldal. Ez azt jelenti, hogy a következő bejegyzésben már egy másik füzet ábrái lesznek, majd jönnek a fotós képek, aztán pedig csak a jó Isten tudja, mire lehet számítani, talán pont ilyen belleville-i rajzokra.

2013. május 29., szerda

0428

A beígért hasznos tevékenységek listája: biciklizés, fekvőtámasz, felülés, blogírás, elmélkedés, rajzolás, olvasás, pingpongozás, tanulás, beszélgetés, kísérletezés, gyönyörködés, futás, könyvbányászás, rendrakás, házimunkavégzés, számítógép javítás, lelkiekben felkészülés, álmodozás, partizás, szabad ég alatt levés, megőrülés, segítés, kutatás.


Ezek egészen érdekesek lettek szerintem. Mindegyikben van valami megkapó.

2013. május 28., kedd

0427

Sok, rengeteg dolgot kell még csinálnom. Nem csak ebben a blogban, de mindenütt annyi mindennek nézek elébe, hogy tényleg nem kéne, hogy időm legyen sajnáltatni magam, lustálkodni vagy vonakodni. Sokkal hasznosabb dolgokkal is tölthetném az időmet. SOKKAL hasznosabbakkal. A következő bejegyzésbe felsorolok egy pár dolgot, aminek úgy gondolom lenne haszna, ha csinálnám.


Ez az oldal sem lett rossz. Végül is.

2013. május 27., hétfő

0426

Mindig annyira meghatódom azon, hogy mennyi mindent kéne tudnom, mennyi lehetőségem van, és mégis rengeteget fecsérlem az időmet. Pedig nem kéne. Tényleg nem kéne. El kéne kezdenem szorgoskodni. Szorgoskodni, addig fárasztani magam, amíg nem leszek elégedett. Bár ritkán vagyok igazán elégedett. Majdnem elégedett gyakran vagyok. De sosem vagyok teljesen elégedett. Ez nem önmagam visszautasítását jelenti, hanem azt, hogy sosem érhetem be azzal, amim van. Talán egy rövidke időre. Talán ahhoz, hogy szemléltessek valamit. De mindig éreznem kell azt, hogy egy senki vagyok ahhoz, hogy egyre nagyobb senki lehessek.


Ez is egész jó lett. Az az alsó cucc egészen meggyőző. Főleg a jobb szeme. Az igen. De ott fennebb is vannak érdekességek. Én is fontos vagyok.

2013. május 26., vasárnap

0425

Még arról beszélhetnék, hogy mi lesz amikor elmegyek a nagy Amerikába. Jelenleg csak reménykedni tudok abban, hogy jól fogom érezni magam, megértem majd a többieket és meg tudom értetni magamat. Ha minden jól megy, ott is fogok blogot vezetni, csak angolul. És mivel ilyen optimista vagyok, minden tényleg a legideálisabb lesz. Mást nem tudok mondani erről.


Ez nagyon menő lett. Van benne körte és virág is. Tényleg gratulálok magamnak ezúton. Persze láthatólag még néhány szerv és egy magzat is becsúszott.

2013. május 25., szombat

0424

Most csak annyit mondok, hogy meg fog indulni a karrierem. Ja nem, az már igazából megindult. Szóval csak egyre jobb leszek. Azaz fejlődök. És ez a fő. Egyre faszábbnak érzem magam. Ez nevetséges. De a Lonely Island is az, és mégis jól megy nekik. Milyen jó hasonlat. Apropó mostanában megtetszett a Lonely Island. Bizony.


Nyelvtan előadások alatt mindenkinek megörökítettem az orrát.

2013. május 24., péntek

0423

Most már elérkezünk a történetünk végéhez. Ennek ellenére még sok bejegyzést kell bepótolnom, így kénytelen leszek majd mindenféle faszságokat írni ide, nem mintha eddig nem ezt csináltam volna.


Ez egy jó kis oldal. Fent ott van Vera, alul pedig az Apostol. Meg az az epikus pillanat, mikor Apostol postol. If you know what I mean.

2013. május 23., csütörtök

0422

Megint csak megtörve a 0394-es bejegyzésben közzétett tervezetemet a pótlásokról, röviden adok egy helyzetjelentést, amiben benne lesz minden optimizmusom: jobban haladok, mint gondoltam volna.


Ez egy jópofa oldal lett. Dominál az irodalom kistanár, de látható még egy elnyűtt arc, az öregedés folyamata és egy szembolygó is.

2013. május 22., szerda

0421

A kémiaszóbeli most lesz. Az is közeledik, egyre közelebb és közelebb van, nem lassít. Biztos jól fog sikerülni, ebben nem kételkedem. De még erre is tanulni kell, hogy baszódna meg.


Ez is egy olyan rajz a füzetemből, ami talán megérdemelne egy színezést.

2013. május 21., kedd

0420

FIZIKAVIZSGA! A fizikavizsga közelít. Egyre közelebb van, aztán egyszer csak BUMM! És itt is van. Igazából már megírtam. Mármint a vizsgát. Egyszer csak BUMM! És már meg is írtam! Még nem tudom hányas lett, valószínűleg ötös, de holnap ez is ki fog derülni. Hacsak nem fog beborulni. Muhahahaha.


Az az üvegkalickás kisleányzó nagyon depi. Meg a sugárhajtású hüvelykujj. Meg az ária kislány.

2013. május 20., hétfő

0419

Nem mehetek év végi osztálytáborba, MERT a szóbeli előtt egy hétig elérhetőnek kell lennem a nap huszonnégy órájában, készen a kémia szóbelire. Ez a sztori. Pedig egész évben erre az egy kibaszott táborra vágytam, mert ez nem tanári felügyelettel lett, volna. Schubi aláíratott minden szülővel és gyerekkel egy nyilatkozatot, miszerint csak ők felelősek a testi és lelki épségükért. Szóval majd mindenki óriásit fog partizni nélkülem is. Ennyi. én meg majd nélkülük fogok partizni egy kicsit odébb. Józanon? Neeem. Csak alkohol nélkül...


Hohhohohó.

2013. május 19., vasárnap

0418

Biztos mindenki ismeri az összetartozás napjának történetét, azt, hogy most ezt minden iskolában meg kellett tartani kötelező jelleggel. Mivel nem fér be mindenki a díszterembe, ezért az alsósok voltak ott, és minden osztályból 5 önként jelentkező. Én is közéjük tartoztam. Unalmas volt, mint a szar. Mindenféle népies szarság volt, meg efféle agymosás. De a kicsik szépen énekeltek.


És itt is van a folytatás!

2013. május 18., szombat

0417

Az énektanárnőt sem hagytuk szó nélkül, mivel sajnos idén van utoljára énekóránk. Így hát egy professzionális kisfilmet csináltunk Kati néninek, akinek megköszönjük a sokéves munkáját, és a csodálatos énekórai élményeket, amikben részünk lehetett az évek során. Nagyon megható lett. És persze ő is köszönetet mondott nekünk, és elsírta magát, hogy mi mennyire jó osztály voltunk, és nagyon fogunk hiányozni neki.


Itt már kezd komolyabbá válni a Frankenstein, vonal, de ha vártok még egy kicsit, mindjárt felbukkan az igazi Frankenstein-csapás a füzetemben.

2013. május 17., péntek

0416

Schubert tanár úrnak a szokásos módon megrendeztük a szülinapját. Kapott tortát természetesen, ezen kívül sörsapkát Coke Zeroval és Cola szagú tusfürdőt.


Naggyon jó! Az oldal bal alsó sarkában látható az álmom, amiben leválik egy tasak szerű elhalt bőr a könyökömnél, ahol lehorzsoltam a bőrt a biciklibalesetem során. A többi pedig már történelem.

2013. május 16., csütörtök

0415

Bizony bizony, le fogják zárni a jegyeket. Ez ellen nincs mit tenni, de szerencsére nem is kell. Ha jól számoltam, az év végi átlagom 4,7 körül lesz, ami nem annyira szégyenletes, bár tény, hogy lehetne jobb is.


Ez meg olyan közepesen rossz.

2013. május 15., szerda

0414

Ezután a nehéz nap után megint volt egy találkozóm szerzetes barátommal, akivel immár szerencsére több időnk volt, s így több dologról tudtunk beszélgetni. Előkerült sokféle téma, a tanulmányoktól kezdve, a politikán, gazdaságon, pszichológián keresztül egészen a vallásig minden előkerült. Ja és ő is megy Amerikába. MÉG Ő IS!


Ó az egykerekűn kerekező karikázó nő akinek hiányzik egy kereke, vajon kerek-e? Azt még elárulom, hogy mellette egy vákuumkamra van.

2013. május 14., kedd

0413

Na a durva nap egy elég ÉRDEKES nap volt. És persze fárasztó. Egy durván fárasztó érdekes nap volt. Ez volt az a nap, amikorra minden összetorlódott. Tudjátok, mikor arra sincs időd, hogy elmenj hugyozni, de ha mégis megteszed, csúnyán megbánod, mert KARÓ, HALÁL és SZENVEDÉS vár rád (az idők végezetéig)! Ennek ellenére én elég jól megúsztam a dolgot. Hadd részletezzem. A kapásból két nyelvi témazáróval kezdődött, ezután tesin megbeszéltem a tanárommal, hogy kimehessek futni 2000 métert, mert még nem futottam le addig. Szerencsés voltam, rám szánta azt az időt a délutánjából, amíg majd kiköptem a patkóbelemet. Majd fizikaórán kiderült, hogy be kellett volna mennem fizikából felelni, amiért majdnem kaptam egy karót, de ezt is sikerült lezsíroznom, bár nem csak rajtam múlott. Aztán hazatekertem, megebédeltem, visszatekertem, lefeleltem, majd eltekertem a pót-ECDL vizsgára, hogy ne bukjam meg, de ez még nem elég, mert ezek után lóhalálában mentem vissza a suliba, reménykedve abban, hogy még ott lesz a tesitanárom. Ott volt. Utcai ruhában lefutottam a 2000 métert, talán nem is kell mondanom, hogy 5-ös leszek tesiből (de azért mondom, mert szeretek az ilyesmivel dicsekedni), ja és a 100 pontból 115-öm van. Na de még ez sem elég, mivel ezután még részt vettem az iskolában egy kis színjátszón, ami után még hazatekertem, és ekkor már nem csak a nap volt KÉSZ, hanem én is. És persze minden faszán ment.


Ott az a hónalj tényleg egészen tűrhető lett.

2013. május 13., hétfő

0412

A témazárók durváknak tűnnek, de valójában nem annyira durvák, mint amennyire lehetnének. És persze azért említem őket itt, mert ahogy közeledik az év vége, egyre felhalmozódnak ezek a "témazárók", és ez sok aggodalommal jár együtt kéz a kézben.


Ez pedig csak egy kis totális ötlethiány.

2013. május 12., vasárnap

0411

Kémiaérettségi! Végre valami érdekes! Egy hetet készültem az írásbelire, keményen dolgoztam. Megcsináltam az elmúlt 3-4 év kémiaérettségiit. Azt kell mondjam, fel voltam készülve. Így értem el 85%-ot, ami elég az ötöshöz, de azért nem elég jó. Mondjuk a szóbelivel még felhozhatom az egészet 90%-ra. Nem mintha számítana. Mindenesetre azt hiszem érdekel a kémia. TÉNYLEG. És TÉNYLEG jobbnak kéne lennem belőle, nem csak ilyen átlagos átlag feletti szarnak. Szóval bele fogok húzni. Főleg a biokémiába, az a legizgibb.


Pár bioszos cucc egy kis kreativitáshiánnyal megspékelve.

2013. május 11., szombat

0410

Időközben jelentkeztem a Kutató Diákokhoz. Ez egy olyan projekt, aminek a keretében érdeklődő diákok felvehetik a kapcsolatot egyetemi tanárokkal, és kérhetnek tőlük tanácsot, hogy szerintük mit érdemes csinálni. Itt be akarok férkőzni valamilyen orvosi témájú projektbe, ami majd jól jöhet ha külföldi egyetemre jelentkezem. A legvalószínűbb, hogy vagy a Fejlődéstani Intézetbe megyek, vagy valamilyen patológiai témájú helyre. Mindkettő érdekel, a patológián belül talán az onkológia a legizgalmasabb, de feltételezem, hogy sok érdekes területe van annak is. A fejlődéstanról nem sokat tudok, de az biztos, hogy nagyon érdekes. Amin még gondolkodtam, az a neurológia, de szerintem az inkább csak elméletben érdekes. Majd kiderül.


Azt hiszem ez a kubizmusom csúcsa, és itt már elkezdődik a Frankenstein tervezés.

2013. május 10., péntek

0409

Hogy miért megyek el én is mint a többiek? Az biztos, hogy nem azért, mert mások is elmennek. Bár abban már lehet valami, hogy azért, mert például Angliában konkrétan több rokonom van, mint itthon. Ez persze még nem indok. Talán a legfontosabb, hogy világot lássak, legyen lehetőségem korán önállósodni, felépíteni magam köré egy világot. Mert itthon erre nincs sok lehetőségem. A család folyton beleszólna az életembe, a munkalehetőségek rosszak, a körülmények rosszak, nem mondom, hogy minden rossz, de úgy érzem, hogy a számomra igazán fontos dolgok valahol a föld egy másik pontján könnyebben elérhetők. Amiben persze egyáltalán nem biztos, hogy igazam van. Én csak reménykedem, de azt hiszem jó okom van reménykedni.


Ez a rajz akkor született irodalomórán, mikor Fenyő tanár úr felolvasta Edgar Allan Poe egyik novelláját. Abból ihletődtem.

2013. május 9., csütörtök

0408

És igen, én is el fogok menni, most ott tartok, hogy orvosképzésre a Cambridge-re, de ehhez azt hiszem  még fejlődnöm kéne. Egyébként pedig most is el fogok menni egy hónapra, megtapasztalom, milyen ha nem hallok hazai beszédet. Biztosan tanulságos lesz.


Ebből a kis duci cserkész a kedvencem, de azért a bal felső arc sem kutya.

2013. május 8., szerda

0407

És végül is igen, mindenki elmegy. Magyarországról mindenki elmegy, mert nem szeretnének ott meghalni, ahol megszülettek. Persze ez nem csak Magyarországra érvényes, van aki Svájcból jön ide élni. Szóval Az emberek jönnek mennek. És az ami marad? Alapvetően semmi. Minden változik, vég nélkül. Ez van.


Itt meg gyanítom, hogy sok volt az időm. Biztos nem volt feladat. Csak háttérbrummogás.

2013. május 7., kedd

0406

Bizony, Angi is elmegy, méghozzá a nagy Finnországba mérnöki karra. Remélem jól fogja érezni magát, amúgy meg kíváncsi vagyok, hogy fogja bírni. Drukkolok neki. Mostanában úgysem sokat találkozunk, chat-en pedig fogjuk tudni tartani a kapcsolatot, mint eddig.


Ezek pedig nagyon művészire sikeredtek. Azt hiszem ez mind a kubizmus rám gyakorolt hatása. De még lesz durvább is.

2013. május 6., hétfő

0405

Elmegy Áron! Áront véglegesen és visszavonhatatlanul felvették Warwickba. Ezzel nincs mit tenni, hozzá kell szoknom ahhoz, hogy egy zseni bátyám van. Azért hiányozni fog a társasága, bár így jóval több helyem lesz otthon, ami nem árt. Kíváncsi vagyok, hogy milyen hatással lesz rám a hiánya, bár két év múlva remélem nekem is lesz lehetőségem elszökni otthonról, és akkor gyakrabban tudunk majd találkozni Angliában.


Ez nagyon menőre sikeredett.

2013. május 5., vasárnap

0404

Most egy kicsit eltérek a menetrendtől, mert ha jól emlékszem, még azt sem írtam a blogba, hogy egyszer voltunk Áronnal a városban éjszaka és tök menő volt! Érdekes az éjszakai Budapest. Ültünk a Szabadság hídon, voltunk a Gödörnél és a Kazinczy utcába is bemerészkedtünk. Nagy élmény volt biciklivel hajnali 3 körül kóborolni. Még ismerőssel is találkoztunk a pesti éjszakában. Gyakrabban kéne ilyet csinálni.


Nagyon unatkoztam.

2013. május 4., szombat

0403

Miután visszajöttünk a hosszú-hétvégi nyaralásról, gyakran ellátogattunk Gazdagrétre, ahol rengeteget pingpongoztunk, közben megbeszéltük a világ dolgait. Rengeteg dologról beszélgettünk, főleg azért gondoltuk, hogy most több időt kéne együtt tölteni mint általában, mert már nem sokáig lesz alkalmunk ennyit beszélgetni.


Ezen az oldalon mindkét rajz jó, de azért a zsidó az oldal igazi ékessége, akit a Bálint Házban rajzoltam.

2013. május 3., péntek

0402

Szóval az igazi úti cél Szabadka volt, Kosztolányi Dezső szülővárosa. Itt is megnéztük a zsinagógát, amit szintén Szegedre terveztek, csak végül nem ez nyerte meg a pályázatot, mivel túl modern volt. Így Szabadkára került, és be is illik a város szecessziós összképébe. Sajnos ez a zsinagóga már nincs olyan szép állapotban, mivel itt még akkora közösség sincs, mint Szegeden. Maga az épület viszont gyönyörű, ráadásul valóban nagyon modern, fémvázas szerkezetű, szecessziós stílusú, amiben keveredik a zsidó és a népi magyar motívumvilág.


Ezen az oldalon a szem sikerült kiemelkedően jól, de az arckavalkádot is jópofának gondolom.

2013. május 2., csütörtök

0401

Voltunk Szegeden is a Bét Orimmal, megnéztük a szegedi zsinagógát, ami nagyon szép állapotban van, és tényleg, igazán szép. Ennek ellenére az úti cél nem Szeged volt, ott csak megszálltunk.


Ez az oldal is egészen tűrhető ezekkel a lényekkel, bár annak a vámpír-szerű cuccnak az alsó állkapcsa kicsit előre áll. De ezen könnyedén lehet segíteni egy fogszabályzóval.

2013. május 1., szerda

0400

Szerzetes barátommal újra találkoztam, de sajnos megint csak hamar el kellett válnunk, mivel én próbára siettem. Viszont beszélgettünk Dawkinsról és az ateizmusról, és képes volt elolvasni az Isteni téveszmét.


Ennek a nagy részét Mattias Adolfson ihlette, a többi meg saját. Hát tudom én, hogy így kinézetre, mindent egybevetve nem egy szépség vagyok így én, de ha ESETLEGESEN

Vajon mit akarhat már megint ez a kibaszott medve