2012. július 31., kedd

0126

Semmi. Nincs semmi.


A rajz a már lerajzolt disznófej képzeletből való visszahívásából jött létre. A fejet körülvevő cucc a sörény. És ebből lett Pigmalion, amiből a "ma" szótag nem bír jelentéssel.

2012. július 30., hétfő

0125

Tegnap voltam a Bét Orimban. Megtudtam, hogy Feri bácsinak most volt a 70. születésnapja, aminek alkalmából egy kis könyvet ad neki a közösség, amibe mindenki ír, vagy rajzol valamit a számára. Én kapva kaptam az alkalmon, és leskicceltem. Így hát most ide is felkerül Raj Ferenc rabbi. A kép alá még fogok írni valamit, de az maradjon titok.


Feri bácsi kicsit jóképűbb lett a digitális ceruzám alatt, mint amilyen, de hát ezen talán nem fog fennakadni. És remélem az sem zavarja majd, hogy disznós és hullás bejegyzések után kerítettem Rá sort.

2012. július 29., vasárnap

0124

Idő közben elolvastam Mérő László: Az érzelmek logikája c. könyvét. Mondhatom, nagyon jó olvasmány. Érdekes, meggyőző, feldolgozható és ráadásul még hasznosítható is. Mostanában sok pszichológiai témájú könyvet olvasok. A soron következő F. Várkonyi Zsuzsától a Tanulom magam c. könyv. Az a legérdekesebb a pszichológiában, amikor az ember saját magát tudja rajtakapni nevezetes pszichológiai eseteken, vagy felfedez magában bármit, ami még számára is új.


Ez most egy ilyen sorozat. Ez van. Néha kell hullákat is rajzolni fényképről. Persze itt a fényképről rajzolás szerintem kivetni valóbb, mint maga a téma, de mindegy. Lesz még egy pár ilyen.

2012. július 28., szombat

0123

Ez egy nevezetes alkalom, mikor is a blogbejegyzés címét, egymás után következő számok adják. Ezért ide most nem is írok többet.


És íme egy nagyon szép hulla első verziója. A bal keze még hiányzik a képről, mivel azt sok macera megrajzolni, de ami késik, nem múlik!

2012. július 27., péntek

0122

Egy réges-régi nyelvtan házi  megtalálásának alkalmából, ami annyira megtetszett a mostani énnek, hogy felteszi a blogjára, illusztrálva:

Gyilkosság az erdőben

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kismalac. Ez az icinke picinke malacka nem volt túl nagy, inkább egy icinke picinke kicsi malacka volt. Ez az icinke malac egy icinke picinke erdőben lakott. Az icinke picinke malackának volt egy icinke picinke gazdácskája. Az icinke malac picinke gazdácskája viszont nagyon megéhezett, és mivel megéhezett, olyat csinált a malackával, amit ide le sem akarok írni. És az icinke picinke malacka azt mondta keservesen: Uiiiiiiii!


A szegény icurka-picurka kicsi malackácskacska.

2012. július 26., csütörtök

0121

Csak úgy tudom behozni magam, ha így teszem fel a képeket. No nem baj.


2012. július 25., szerda

0120

Nincs jobb ötletem.


2012. július 24., kedd

0119

Az imént egy nagyon érdekes témáról beszélgettem a bátyámmal, amit a következő bejegyzésben részletesebben is le fogok írni.



Igazi mestermű. Kezdem bánni, hogy ott van az MKE embléma. Semmit sem bánok.

2012. július 23., hétfő

0118

Meglepő, hogy mennyi mindent kéne csinálnom, és ennek ellenére nem csinálom őket.




Én gondolom: zsémbes öregasszony. Ő gondolja: nyavalyás fiatalok.

2012. július 22., vasárnap

0117

Angolul kell tanulnom.


A kislány gondolja: hehehe. Én gondolom: Sátán.

2012. július 21., szombat

0116

"hát igen a rúdtáncos nindzsa macskák lefogtak és hogy megmentselek titeket magamra vontam a figyelmüket majd elvittem őket a közeletekből hogy könnyedén hárítani tudjam a veszélyeket és megmondjam Csubakkának hogy a macskák halálakor papírrá és ceruzává változnak így mostmár könnyen tud majd rajzolni.. :D" by Szemes András - egy ismeretlen, saját bevallása szerint nem őrült, de azzá válni akaró, magát Csubakkának állító hajléktalan által ihletve




Még csak ki sem néz a képből. A könyv nagyon izgalmas.

2012. július 20., péntek

0115

Vajon miért vágynak egyesek arra, hogy a holdon, egy teljesen elszeparált kis közösségben éljenek?



Íme egy ogre köldök.

2012. július 19., csütörtök

0114

Voltam kémikus találkán. Mókás volt. És sikerült elvesztenünk Andrást a Deák tér alatti aluljáró-labirintusban.



Ez pedig egy rajz. A színezést most nem "ecsettel" oldottam meg, hanem kijelöltem egyes területeket, aztán rájuk raktam valamilyen színátmenetet. Arra pedig kíváncsi vagyok, hogy kit mire emlékeztet.

2012. július 18., szerda

0113

Kész az ebéd. Megyek zabálni.


2012. július 17., kedd

0112

Még 5 percet kell várni a kajára.


2012. július 16., hétfő

0111

Éhes vagyok már. Lassan elkészül az ebéd. És ha már elkészült, akkor...


ehetek.

2012. július 15., vasárnap

0110

Sokat kell még bepótolnom. Sok mindenre kell még rájönnöm. Sokat kell még tanulnom. Sokat kell még fáradnom.



Ez pedig egy önarckép, és egy színezési próbálkozás.

2012. július 14., szombat

0109

Nézegettem Krizbo oldalát. Konkrétan az összes bejegyzését átnéztem. Többé-kevésbé alaposan. Arra jutottam, amit eddig is gondoltam, hogy zseniális. Viszont így az összes bejegyzést átnézve, azért sok változás, fejlődés tapasztalható. Tényleg érdekes. Sokat gondolkodtam azon, hogy honnan van az embernek ihlete. Hogy mi is az. És hogy mitől lesz. Még mindig a Szép új világot olvasom, és nagyon sok olyan elemet találtam, amit jól lehetne illusztrálni. Lehet, hogy valamikor rá is fogok vetemedni. A könyvből is ihletődöm. És az emberekből az utcán. És például Krizbo próbálkozásaiból. És a Tanár úr rajzaiból, Dénes rajzaiból. Ha úgy tetszik, lenyúlom az ötleteiket. De nem egészen. Inkább a saját képemre formálom őket. Kombinálok, hozzáteszek, keresem a sajátomat. Emellett azon is elgondolkodtam, hogy hogyan kezdődik egy alkotói folyamat. Egy ötlettel. Unalommal. Érdeklődéssel. Akarattal. Lehet, hogy nincs is kezdete, hogy az ember fejében kavargó sok gondolatot csak struktúrálni kell ahhoz, hogy valami újat, érdekeset és meglepőt kapjunk.




Ezek itt paprikák. Lesz ez még jobb is.

2012. július 13., péntek

0108

Még mindig az a legnagyobb bajom, hogy sok mindent kéne csinálnom, mégsem csinálok semmit. Azt hiszem ezt hívják lustaságnak.



Ezt tegnap este produkáltam, szóval friss termés. Majdnem jó lett.

2012. július 12., csütörtök

0107

Jövő nyáron lehet, hogy el fogok menni Amerikába, mint ahogy azt a bátyám is tette annak idején. Az egyetlen és legfontosabb dolog amit tennem kell ehhez az elkövetkezendő évben (iskolai évben), az az angol nyelvtanulás. Hát hajrá magamnak.



Ez pedig még mindig a kémiatábor utánérzése. Ezt ott rajzoltam a szegedi strandon. És itthon pedig kifestettem. Annyira nem is lett rossz.

2012. július 11., szerda

0106

Jelenleg az Emberi játszmák c. könyvet olvasom, nagyon érdekes. Egyrészről bevezeti az olvasót a struktúrális és a tranzakcionális elemzés rejtélyeibe, másrészt konkrét játszmákat mutat be, és elemzi azokat. Tényleg izgalmas olvasmány. Az vele az egyetlen baj, hogy előfordulhat, hogy csak azért olvasom, hogy ne kelljen a kötelező olvasmányokat. De ez tulajdonképpen nem baj, hiszen csak hasznom származhat belőle.


Ez az egyik első képem, amit digitálisan csináltam. Lehetne jobb is, de rosszabb is. Igazából csak azért teszem fel most, mert régebben nem tettem föl.

2012. július 10., kedd

0105

Sajnos nagyon lusta voltam az idei táborban, ezért csak a tavalyi munkámat, a trónt tudtam befejezni. Ennek ellenére elégedett vagyok a teljesítményemmel, mert így ezt a bejegyzést már a saját készítésű, kalotaszegi faragással díszített trónomból írhatom, ami egyébként teljesen elüt a lakás bauhaus irányzatot követő berendezésétől, de ezt kompenzálja az, hogy én csináltam.




Ez a negyedik, és egyben utolsó rajzom a vonatútról.

2012. július 9., hétfő

0104

Az idén Schein Dávid nevű osztálytársam is velem jött Zsobokra, ezért kiélhettem a bennem nem is annyira rejlő pedagógust. Végre hasznát vettem annak a sok faipari szakkönyv olvasásnak, mert Dávidot is végig tudtam vezetni az alapismereteken, szakszerűen és érthetően. Szóval kibaszott büszke vagyok magamra. Egyébként megjegyzem, hogy mindez sikeres volt, és Dávid egész tűrhetően felfogta és alkalmazta azokat a dolgokat, amiket mondtam neki. Szóval egy szó mint száz, faszák vagyunk.




Ez a harmadik rajzom, amit a vonatúton készítettem.

2012. július 8., vasárnap

0103

Érdekes volt újra Zsobokon. Újra találkozni ugyanazokkal az emberekkel. Azokkal, akikkel évente egyszer találkozom, immár harmadik éve. Zsobokon egy kicsit megváltozom. Más környezetbe kerülök, más szerepet veszek fel egy évben egy hétre. 



A második kép ami a vonatúton készült, szintén két verzióban.

2012. július 7., szombat

0102

Visszaérkeztem Erdélyből, ezt a rajzot a zsoboki vonatút alatt készítettem, szerencsére a mellettem ülő román lányok voltak szívesek mindig egyszerre elaludni, így minden további nélkül rajzolhattam őket.



Amint látjátok, ebből is kitettem az eredetit, és az utólag kifestett verziót, amit most dobtam össze.

2012. július 6., péntek

0101

Még mindig a kémiatábor a téma. Tényleg érdekes volt. És nagyon fura érzés volt ilyen tiszta, jól felszerelt laborokban dolgozni, mint amilyenek ott voltak. De érdekes módon egyáltalán nem volt rideg, vagy emberidegen. Kifejezetten kellemes volt a tér. Jók voltak a fényviszonyok, jók voltak a labor színei: a sárga és zöld műanyaggombok, a deszt.-vizes flaska piros kupakja, a narancssárga gázcsövek és persze a színes vegyületek a polcokon, barna, vagy teljesen áttetsző üvegben.


Ez a rajz még a tábor előtt készült. Ezt is a Szép új világ ihlette. Pont ilyennek képzeltem el azokat a hallgatókat, akik éppen az emberek tömeggyártásáról és kondícionálásáról szóló előadást hallgatták az igazgató úrtól. És arra gondoltam, hogy mi is így fogunk kinézni a kémiatáborban. Azt hiszem tévedtem.

2012. július 5., csütörtök

0100

Ünnepélyes alkalom ez a blog szempontjából. Ezért hadd emlékezzem meg apai dédnagyszüleimről.


2012. július 4., szerda

0099

A kémia tábor érdekes volt. Tényleg. Első emlékeimet szereztem meg Szegedről, ráadásul ezek az emlékek igen pozitívak. Szép élményeim voltak ott. Szinte teljes volt minden. Az összes napszakban jártam Szegeden. Ismertem kora reggel, délben és késő éjszaka is (habár erről a tábor szervezői nem tudnak). Persze jó kérdés, hogy a hajnali négy óra korán van, avagy későn.


Naszóval. A tábor alatt elég feltűnő módon rajzoltam folyamatosan. Ezt a rajzot a Vali néni rendelte tőlem, elvileg meg fog jelenni több cikkben is, ami a táborról szól. Majd meglátjuk. Minden esetre, habár nem lett túl jó, örülök neki, hogy ilyen őrültre sikerült. Már csak a szűzbajusz és a szandál-zokni hiányzik. De ennyire már nem akartam ördögi lenni.

2012. július 3., kedd

0098

Nem könnyű... Érezni a múltat, amikor már tudjuk, hogy mi a potenciális jövő. De pont ezért érdekes. Talán szükséges is. Már sokszor gondolkodtam azon, hogy az ember mit ítél jónak vagy rossznak. Legyen például ez egy rajz. Mitől lesz jó egy rajz? Sokak szerint egy jó rajz szép. Esztétikus. De mi van, ha nem szép. Ha egy rajz gusztustalan. Ízléstelen. Attól még nem lehet jó? Egyesek szerint igen. Mások másképp gondolják.


Mellszobor a halott magzatnak, avagy kémiatábori élményeim. Ez van. Pozitív? Jó? Rossz? Beteges volna? Ki tudja. Talán.

2012. július 2., hétfő

0097

Visszaemlékezés. Ezt a bejegyzést 14-én írom. De vissza KELL emlékeznem. Angélával és Áronnal most is elmentünk a strandra. Délelőtt (késő délelőtt, mivel a 11 körüli kelés volt megszokott Anginál) szokásos módon csak bevásároltunk. Aztán a vásároltakból készítettünk salátát, palacsintát és egyéb fincsiségeket. A kajakozást is kipróbáltuk. Ha jól emlékszem, meglehetősen vicces volt.


Ez egy festmény a kacsámról. A kacsa csak részben van kifestve. Majd csinálok egy digitálisan pótolt verziót, de feltétlenül ki is fogom festeni rendesen.

2012. július 1., vasárnap

0096

Aztán megjött Angi a bicójával. Ott találkoztunk a vasútállomáson, negyedórás késéssel, délután kettő környékén, amikor meg lehetett sülni a szabadban. Aztán hazamentünk, és kidőltünk. Ezután még kimentünk délután strandolni Sajkodra, utána viszont már csak a tetőnalvás volt programba véve. Hmmm......



Elkezdtem olvasni Aldous Huxley-tól a Szép új világ-ot. Nagyon megtetszett a könyv, és mivel már ezelőtt is éreztem késztetést az illusztrációkészítésre, most belecsaptam a lecsóba. Ez speciel egy Bokanovsky-eljárással bimbództatott petefészek akar lenni (talán az is).