2012. május 31., csütörtök

0065

A mai nap fantasztikus volt. Először is megcsináltuk a Schubi (nevén nevezve: Schubert Mihály tanár úr, osztályfőnök és matematika tanár) szülinapját, és nagyon odáig volt értünk ^^. Kapott az osztálytól egy általunk telerajzolt hátizsákot, és két szülinapi tortát.

Azután a következő fontos momentum az elektromos kolbászsütés volt. Lefolyása a következő:
  1. a kolbászt szúrjuk fel egy hurkapálcára (merevítés gyanánt)
  2. vagdossuk be
  3. helyezzük szigetelt talapzatra
  4. a két végébe mélyesszünk két tízforintost (elektróda gyanánt)
  5. és egy-egy krokodilcsipesszel vezessük a két végébe a hálózati áramot
  6. tegyünk alá kenyeret
  7. várjunk
  8. a zsíros kenyeret és a sült kolbászt együk meg (de ne felejtsük előbb lekapcsolni az áramról)
A magyarázat: a kolbász ellenállása alapból elég kicsi, tehát kis áram folyik csak át rajta. Viszont ahogy az áramtól melegszik, az ellenállása folyamatosan csökken, így egyre nagyobb az áramerősség, amitől még melegebb lesz a kolbász, tehát ez egy igazi öngerjesztő folyamat. És a legfőbb szépsége a dolognak, hogy teljesen automata, nem tud elégni a kolbász. Mivel amikor az összes zsír kicsöpögött belőle, az ellenállása drasztikusan megnő, és elzárja az áramot. És kész is a cucc. E mellett persze nagyon energia-hatékony, hiszen az áramnak gyakorlatilag 100%-a a kolbász felmelegedését szolgálja.

Ez után megírtam a GIMP ECDL modulvizsgát hibátlanra, amit persze a kisujjamból ráztam ki.

És végül gazdagodtam egy nagyszerű próbával, amin sok új ember volt, és nagyon örültem nekik. És persze mivel két órával a próba előtt érkeztem, volt időm lerajzolgatni az Opera mellett kolduló púpos nénit. Majd azokat a rajzokat is felrakom.



Ez pedig az önarckép-sorozat utolsó tagja. A másodikat azért raktam fel külön, mert Wróbel tanár úr azt mondta rá, hogy így nagyobb a vizuális ereje, és szerintem igaza is van. Csak hát mégsem titkolhatom el az eredetit.

2012. május 30., szerda

0064

A hasam tele, önelégült vagyok mint a kaka. Nem kell már más, mint egy kis biciklizés, meg egy kis tanulás, és a mai nap el is vagyon intézve.


Önarckép, ami egy időben készült a somolygóssal, Wróbel tanár úrnál. Itt épp megvetően nézek a világra és egy szotyolahéjat köpök ki egyenest az aszfaltra.

2012. május 29., kedd

0063

Ebben a bejegyzésben fogom leírni az összes megjegyzésemet az előző 3 képhez és a mostanihoz is, mivel igazából senkivel sem akarom elhitetni, hogy az imént közzétett bejegyzéseket a múltban (a mostani jelenhez képest) csináltam. A visszadátumozás csak a struktúra megtartásához szükséges.

0060: Ez a rajz az édesanyám kezét ábrázolja, lehetne jobb is, de nem az.
0061: Ugyanakkor rajzoltam le az anyám lábfejét is, ami azt hiszem egy fokkal jobbra sikeredett.
0062: Ez pedig a legújabb poénom, ami grafikailag nem túl erős, de szerintem lehet rajta röhögni legalább 5 másodpercet avagy mosolyogni 30 másodpercet, ami valljuk be a mai rohanó világban nagy szó.

És a mostani bejegyzéshez: 

Az osztállyal voltunk az epreskertben, ahol megnéztük a képzősök kipakolását. Egész érdekes volt, mindenkinek ajánlom, még akkor is ha nem érdekli, mivel az egésznek olyan a hangulata, hogy nem is hiszem, hogy képes lennék arra, hogy ide leírjam.


Ez az első egyszerű fotómanipuláció, amit ide feltöltök. Mondhatni: bátorkodtam feltölteni. Mivel még mindig nem vagyok benne biztos, hogy ennek itt a helye. Amiért mégis minden előkészület nélkül idevágtam ezt a cuccot az, hogy mivel a látogatottságom a gyakorlatban a nullával egyenlő, igazából egy szál f*szt is kirakhatnék ide. Egyébként amint az a képen is látszik: új hajam van. Ez a kép legfontosabb mondanivalója. Mindezek mellett a figyelmes szemlélő észreveheti a "piros-fehér-zöld"
 hátteret, valamint azt, hogy én kék és sárga vagyok. Azt hiszem ennél több magyarázat nem szükséges.

2012. május 28., hétfő

0062

Visszadátumozva - Balatonfüred.

2012. május 27., vasárnap

0061

Visszadátumozva - Balatonfüred.

2012. május 26., szombat

0060

Visszadátumozva - Balatonfüred.

2012. május 25., péntek

0059

Mondhatom nagyon vicces. Bizony, ez én vagyok. Még a hajvágásom előtt hihihihahaha. A mai nap pazar volt, írtam egy kémiajavítót az O tartalmú szerves vegyületekből, és az osztály az új hajammal is elfogadott. Most érkeztem haza, és családilag húzunk Balatonfüredre, úgyhogy lehet, hogy kimaradás lesz... De aztán bepótlom, méghozzá visszadátumozva, nehogy megdőljön az ősi szabály.


A kép Wróbel t. úrnál készült, és bármilyen meglepő, engem ábrázol. Nem volt könnyű egy órán keresztül folyamatosan röhögni, de sikerült, hála az Illés együttesnek. A végére már egyáltalán nem volt vicces! Fájt az arcom, hasam, nyakam... De megérte. Mondhatom, nagyon jó hangulat volt a Tanár úrnál.

2012. május 24., csütörtök

0058

A mai nap unalmas volt, de cserébe könnyed. Levágták a bozontos hajamat, és most úgy néz ki a fejem, mint egy golyóbis.

Ez a rajz pedig azért lett kiválasztva, mert úgy gondoltam, hogy legalább olyan könnyed, mint amilyen a mai nap is volt számomra.

2012. május 23., szerda

0057

Huhh. Egész jókat rajzoltam mostanában. De egyelőre tartogatom magamnak. "Csak nehogy aztán túl nagy legyen a látogatottságom" - Forever alone.

 Ez pedig ha valaki nem jönne rá, a Mona Lisa kubista feldolgozása.

2012. május 22., kedd

0056

A mai napom igen csak jól alakult, mivel beugrottam a számomra nem is kötelező hatodik és hetedik órában megtartott rajzórára, ami után már mentünk is Julcsival Wróbel tanár úrhoz, akinél három órát töltöttünk. A rajzórán mások fejét rajzoltam, Wróbel tanár úrnál pedig a sajátomat. A rajzok kicsit jól sikerültek, de kicsit rosszul is, szóval az értékelésemet a rajzaimat illetőleg legjobban az elfogadható szó fejezi ki.


A rajz biológia órán készült, ahogy azt a fenti felirat is kimondja: "BIOLÓGIA". Ez bizony egy meglehetősen pocsékul megrajzolt szoborfejet ábrázol, amit egy kampóval vontatnak, vagy a méretéből következtetve (a fűcsomóhoz viszonyítva) húznak. A fejnek mégis életet ad a szem belsejének megrajzolása, ami miatt egy csöppet ijesztő a rajz.


2012. május 21., hétfő

0055

Egy nem éppen pontos, de annál jópofibb rajz Leonardo mestertől. A mai nap folyamán egyébiránt egy egész lábgyűjteményt rajzoltam, szóval van miből élnie a blognak, még nem izgulok. Viszont úgy érzem, hogy kéne csinálnom valami komolyabb dolgot. Valami nagy falat kéne. Nem mintha nem lenne elég dolgom. Bizony-bizony az iskola néha megkeseríti az ember életét. Persze ez a megkeserítés nem azt jelenti, hogy elviselhetetlenül keserű volna, csak úgy enyhén, épp csak annyira, hogy még élvezhető maradjon. Csak egy idő után hányingert idéz elő az ilyen. Szóval végtére is jól vagyok, az iskolának mindjárt vége, és végre el fognak jönni azok a napok, amelyekre egész évben nem telt el úgy nap, hogy ne vártam volna. Szóval mindennel együtt sok sikert kívánok magamnak az életemhez, és folytatom tovább...

2012. május 20., vasárnap

0054

Még egy önarckép, amin épp én vagyok Jákov a szegény ember, de azt hiszem van egy kis cowboy beütésem is.


2012. május 19., szombat

0053

Ezeket a rajzokat különböző órákon csináltam. Nem valami zseniálisak, de azért nem rosszak szerintem. Ezekből a textíliákból 3 az én sálam, a negyedik az osztálytársam, Anh sálja. De most képzeljétek el, hogy milyen lehet egy tanárnak átélni azt, hogy én egész órán ezt csinálom. Óra elején lebaszom az iskolapadra, magam elé a sálamat, és egész órán le sem teszem a ceruzát, és rajzolom. Szerintem nagyon zavaró lehet. De abszolút megéri. A minőség meg szintúgy azért ilyen gagyi, mert a füzetemből vannak kifényképezve, és átlátszik a szemközti oldal. Kell szereznem egy vastagabb lapú rajzfüzetet.





2012. május 18., péntek

0052

Mi a jó a Hamletben? Már elnézést, hogy ilyen könnyedén bevallom, hogy mekkora egy érzéketlen bunkó vagyok, de hát tényleg! Olyan rohadt unalmas, hogy valami borzasztó. Rettenetes. Szóval Shakespeare bácsi ezt megérdemelte. Van belőle piros hátterű változat is, de hát ez bizony a jó öreg Ubuntu :'D. Azért lecsekkolom, hogy GIMPpel nem lehet-e megcsinálni.


Közben eltelt egy kis idő, és hát még szép, hogy a jó öreg GIMPpel (ami annyira nem is öreg, mivel ez már a 2.8-as verzió) is sikerült megcsinálnom a kétszínű képet.


2012. május 17., csütörtök

0051

Igazából semmi sincs. Semmi. Majd hozok valami meglepetést. Majd. Tehát nem most. De majd meg lesz az is. A meglepetés. Húúúúúúúúúúúú.


Ez pedig az a rajzom, ami töri órán készült, és Wrobel tanár úr kedvence. Mert hogy a csávóba épp lelket öntenek.

2012. május 16., szerda

0050

Bizony, ez már az ötvenedik bejegyzés.


Ez meg a Paradicsommadárvadász feldolgozása. Bizony-bizony. Ezt is kiszíneztem volna. Talán ki is fogom. Ki fogom. De nem most. Nehogy aztán a végén ne legyen mit kiposztolni.

2012. május 15., kedd

0049

Ennek a bejegyzésnek azt a címet is adhattam volna, hogy "Ki az az alak az üvegben". Ebből a bejegyzésből kiderülhetett volna, hogy "Ez a rajz akkor készült, amikor merengve ültem a buszon, ott az ajtó mellett, ahol ha az ember leül, egy üveg van előtte. És a kegyes sors műve, hogy egy fekete kabátos alak nekitámaszkodott az üvegnek. Én persze kapva kaptam az alkalmon, és gyorsan lerajzoltam magam a tükrös felületűvé vált üvegben." Szóval rengeteg haszontalan információnak válhatott volna tudójává az olvasó. És talán vált is.


2012. május 14., hétfő

0048

Kicsit gondterhelt vagyok mostanában. És fáradt. Persze a kettő összefügg. Kicsit hülyének érzem magam. Olyan értelemben, hogy nehéz felfogásúnak. De majd elmúlik. Remélem. Szóval végül is megvagyok, úgy ahogy. Másképp nem is menne.


A rajz egy csirkeláb csontvázat ábrázol, amit manók képesek mozgatni kis zsinórokkal és kurblikkal, akár egy darut. A lent álló manó dirigál a többieknek, hogy hogyan mozgassák a berendezést.

2012. május 13., vasárnap

0047

A mai nap elég sűrűn alakult. Reggel túra délig, majd ebéd, aztán este hétig próba, ezek után meg ki tudja mi lesz még. Remélem jó kripli leszek.


Így néz ki nálam egy irodalom órán szorgosan megrajzolt kézfejtanulmány. A rajz élvezhetőségét illetően sajnos kétségeim vannak, de hát ez van ha az ember egy vékony lapú füzetben a lap mindkét oldalára rajzol, és ha megpróbálja emelni a kontrasztot, azt veszi észre, hogy csak még jobban átüt a túloldal. Mellesleg ha nem volna elég olvasható a szöveg:" ~2. Irodalom Ha most belerajzolnék ebbe a nagy kézbe egy kisebb kezet, ideírhatnám, hogy kéz a kézben. De túl jó, ezért nem teszem meg. Pedig tök jó lenne. A rajz, ami nem pontos de jó" megjegyzem, hogy a rajz valójában pontos. Igen, ilyen hosszú hüvelykujjam van.

2012. május 12., szombat

0046

Semmi. Nagyjából meggyógyultam, a bátyám megy vízitúrázni. Aztán kitakarítjuk a lakást. Vagy nem. Annál érdekesebb a holnap! De arról majd holnap. Ma semmi nem fog történni. Ennyi.


Azért, hogy ne legyek már ilyen morci. Ez is elég régi, sajna nem valami meggyőző. De hát ennyi telik tőlem.

2012. május 11., péntek

0045

Ez a rajz a tavalyi faragótáborban született. Akkor már elkezdett érdekelni az anatómia, és hát szépen lerajzoltam az öregujjamat. És ugyanekkor született meg ez az ijesztő smiley is, amit azóta többször is reprodukáltam. Egyébként pedig már megint örömtáncot járhatunk, mert ez már a 45. bejegyzés, ami ugye pont félúton van a 90. bejegyzés felé. Ami pedig azért különleges, mert ugye pont a 360 egynegyede. Szóval így állunk. Lehet, hogy minden bejegyzéshez kéne írni egy ilyen kis szösszenetet arról, hogy miért is olyan különleges az a bizonyos szám.


2012. május 10., csütörtök

0044

Nagypapám egy balatonfüredi álmos órájában. A jobb felső sarokban lévő "kaka" felirat nem a nézőnek szól, hanem az alkotónak, aki ezen a rendhagyó módon fejezi ki értékelését a rajz minőségével kapcsolatban. Még azt is megjegyzem, hogy nem erre a rajzra vonatkozik, hanem a jobb felső sarokban lévőre, ami a fényképen nem is látszik teljes egészében (ami tényleg "kaka").


2012. május 9., szerda

0043

Ez ugyanaz a magam által tükörfényesre polírozott kanál, amiben mát többször is lerajzoltam magamat. Úgy éreztem, már megérdemli, hogy teljes valójában meg legyen jelenítve.


A rajz erős felső megvilágítással készült, a kanálban a fehér cucc maga az asztali lámpa, a baloldalán pedig a kaktusz látható, alul az asztal széle. háttérben a fényképezőgép, ceruza, jack-DIN átalakító kábel, mini USB a kamerához. A lámpa körüli fénycsíkok, a kanál mikrokarcolódásaiból adódnak.

2012. május 8., kedd

0042

És kb. egy évvel ezelőtt így nézett ki nálam egy ötletelős lap. Mellesleg a lapon feltett kérdésre a válasz megtalálható Gottfried Bammes: Der Nackte Mensch c. könyvében, ami az a művészeti anatómia könyv, ami hozzám a legközelebb áll (hátha még érteném!). Egyébként halkan megsúgom, hogy a könyv még színesben is letölthető teljesen ingyenesen a netről.


2012. május 7., hétfő

0041

Elég ramatyul vagyok. Az előző betegségemnek úgy látszik még nem volt vége. És most folyamatosan folyik a taknyom. Viszont azért bemegyek az iskolába, mert jó kis drogprevenció lesz, aztán csütörtökön együtt tépünk (TÉP=Társadalmi Érzékenyítő Program). Szóval igazán mókás lesz ez a hét. Főleg hogy délutáni tanítás van az érettségi miatt.







A képek témája egy és ugyanaz. A gipsz baba. Ez az ördögi szülemény. Ha nem tudnám, hogy én vagyok az Antikrisztus, azt mondanám, hogy ő az. Minden esetre visszataszítóan undorító egy szobor ez. Egyszerűen szörnyű rajzolni! Megfejthetetlen! Ránézek és ott egy aranyos baba. Aztán újra, és az üres gipsz szemei rám villannak, és azt mondják: majd amikor elfordulsz, felpattanok a kisszékről, és egy óvatlan pillanatodban kettéharapom a bokádat a tűhegyes gipsz tejfogaimmal. Szerintem ennyi elég is volt erről a kis szarcsimbókról. Az első két rajz félíves. A többi A4-es. 

2012. május 6., vasárnap

0040

Nagyon morci vagyok ezen a képen. Pedig ma van az anyák napja. És az anyák napja az aztán nagyon izé. Szóval nem is értem, hogy miért nézek ilyen csúnyán. Talán beütöttem az orromat, és valami gonosz, csúnyán kinevetett. Az bizony alapos indokot szolgáltatna rá. De valószínűleg nem így történt. Még Billy sem szokott így nézni, pedig ő egy nyomorék balfasz. Ha megtudtok valamit, kérlek világosítsatok fel arról, hogy mi történhetett velem (ha egyáltalán ez valóban én volnék).


2012. május 5., szombat

0039

A mai nap folyamán megtettem az első lépéseket afelé, hogy az anyámat megtanítsam normálisan biciklizni. Ezt most nem fogom részletezni, de fejlődőképes. Örömmel nyugtázom, hogy az egyedi, és igen kegyetlen pedagógiai módszereim célravezetőek.


Ez a rajzfilmes én. Elég béna lett, még sokat kell rajta csiszolni.

2012. május 4., péntek

0038

Ennek a képnek biztos felkerülnek még változatai a jövőben, de sajnos Ubuntuval nem olyan mókás a képszerkesztés, szóval egyelőre csak ennyi.


2012. május 3., csütörtök

0037

Ma aligha történt valami érdekes, hacsak az nem, hogy valószínűleg a társulattal elő fogjuk adni A kripli c. nagyszerű darabot. Valószínűleg én leszek Billy! Szóval ez történt, ha valakit érdekelne rajtam kívül.


Ez meg bizony egy nagyon szép fül.

2012. május 2., szerda

0036

A második kép sajnos nem adja vissza az eredetit, de azért azt gondoltam, hogy azt sem rejtem véka alá. Egyébként a vak apai nagypapámat ábrázolja a rajz, aki épp rádiót hallgatott.



2012. május 1., kedd

0035

Ez bizony egy unalmas, fekete és fehér csendélet.